Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét.
Hogy miért?
Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe.
"Ámulni még, ameddig még lehet,/
amíg a szíved jó ütemre dobban,/
megőrizni a táguló szemet,/
mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./
Elálmélkodni megszokottakon:/
az andezitre plántált ősi váron,/
virágokon, felhőkön, patakon,/
az azúrban kerengő vadmadáron,/
a csillagon, ha végtelen terek/
hajítják át a késő-nyári égen./
S ámulva szólni: Most voltam gyerek./
S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)
A hét végén gombászni indultam, de ehető gomba fajok helyett csak jelentéktelen, korhadékon élő apróságokat találtam. Fényképen viszont jól mutatnak...
Nagyon szép sorozatot osztottál meg velünk. Kedvelem ezeket a szinte selymes, lágy fényeket az elmosott háttérrel. Az első pár fotódat igazán különlegessé teszi a lehelet finom pókháló (?) ahogy átfut az antennaként meredő gombákon. Gondolom élvezted ezt a kis változást a madárlesezés után :)
Nagyon szép sorozatot osztottál meg velünk. Kedvelem ezeket a szinte selymes, lágy fényeket az elmosott háttérrel. Az első pár fotódat igazán különlegessé teszi a lehelet finom pókháló (?) ahogy átfut az antennaként meredő gombákon. Gondolom élvezted ezt a kis változást a madárlesezés után :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy így látod Miklós. Valóban élveztem a játékot a mélységélességgel és a színekkel, fényekkel. Az öreg obi megint jó szolgálatot tett...
VálaszTörlés