Ha késve is, de megkezdődött mifelénk a szarvasbőgés. Három estén volt szerencsém vadlesre menni. Elsőre csak távoli, szórványos bőgést hallottam, jószerével csak disznókat és egy fiatal bikát láttam, erős szürkületben.
Másodszorra már egy komoly bika is megmutatta magát. Napnyugta után, teheneit kísérve lépett színre, távoli vetélytársa bőgését figyelve és neki válaszolgatva. Fényképezőgépem képességeinek határán készült ez a néhány kép.
A harmadik alkalommal kissé korábban került elő a bika. A fények még elfogadhatóak voltak, de akkor meg a távolság volt túl nagy jó fotó készítéséhez. Pedig szépen bőgött a fenséges úr! Az alábbi néhány képet erős vágással és komoly utómunkával sikerült összehoznom annyira, amennyire.
Egy ideig most nem jutok ki az erdőre, a vadász vendégeké a terep. Remélem, hagynak még néhány fotózható szép bikát és lesz még lehetőségem közelebbről is találkozni némelyikükkel. Ha máskor nem, októberben.
Gratulálok Endre! Nagyon szép fotósorozat!
VálaszTörlésKöszönöm Jenő! Örülök, hogy tetszett.
TörlésNagyon szép képek, gratulálok!
VálaszTörlésÉn is próbálkozom a szarvasokkal, de eddig nem igazán akar összejönni a dolog...
Köszönöm kedves Tünde. Hát, nem egyszerű, de kitartással menni fog.
TörlésA második helyt szerintem ismerem, múltkor fotóztunk arrafelé.
VálaszTörlésÖrülök. Sajnos, azóta sem jártam arra.
Törlés