Mostanában

Közeledik az üzekedés ideje, de mintha csak erőt gyűjtenének az őzek a nagy esemény előtt, nem nagyon mutatkoznak. A hajnali sétáim soványka eredménye csupán néhány hangulat fotó.

Egy érdekesség: őz helyett vaddisznót ugrasztottam fel olyan környéken, ahol azelőtt még sohasem láttam.

A szigeten is csak egy pillanatra állt fel jöttömre egy távoli suta. 

A következő két képet autóból készítettem, csak úgy unaloműzésből.

Tudom, hogy a fenti képekkel nem dicsekedhetem, de legalább színesek! :)

Közelebbi fotókhoz csupán az itatóm jelenti pillanatnyilag az egyetlen lehetőséget. Karvaly veszély ide vagy oda, a nagy hőség és szárazság a pocsolyámhoz kényszerít néhány szomjas madárkát. Sok fajjal nem büszkélkedhetek, csak cinegék, meggyvágók és galambok merészkednek a vízhez.

A vízben hagyott tollaikból tudom, hogy a karvalyok naponta betérnek, de látogatásuk rendszertelenné vált. Egyik nap a hímmel szokatlanul későn találkoztam. Egyenesen a vízbe szállt, alapos fürdőt vett, aztán sietősen távozott.  Tudom, hogy a karvalyok miatt maradnak távol a kicsi madarak, mégis örülök a szép ragadozók állandósuló jelenlétének. Azon viszont csodálkozom, hogy egyetlen egyszer sem láttam támadni, vagy zsákmánnyal betérni őket. Látszatra békés madarak, legalábbis a jelenlétemben rendesen viselkednek.:)

Ha mostanság ritkán terem is az olyan fotó, amely újdonság, vagy amellyel igazán elégedett lehetek, a velük kapcsolatos élmények kárpótolnak. És azok nekem már fontosabbak és maradandóbbak a képeknél...