Mit keres egy mocsári teknős a napraforgó föld forró homokjában? Nyilván eltévedt és segíteni kell rajta! Csak erre gondolhattam, amint az autóból feleségem észrevette, hogy egy szürke állat mozog a földön és én gyorsan elévágva azonosítottam. A fotó elkészítése után felvettem és a fűre tettem.
Az állatka ismét a rossz irányba mozgott, pedig az út túloldalán néhány méter után hívogatóan kínálta magát a talajvizes tavacska. Állatvédői buzgalomtól hajtva ismét kézbe vettem, a vízhez vittem és vigyázva beleengedtem.
Pár tempó úszás után kibukkant a víz alól és visszanézett rám.
Úgy láttam, hogy szemében hála csillogott és mintha azt suttogta volna, hogy a jó tett helyében hármat kívánhatok, mint a mesében. A mesebeli öreg halászt helyettesítő öreg fotós (én) megvakarta a fejét és azt gondolta: legyen módom megcsinálni az alábbi három fotót:
- Mezei nyúl zsákmányán ülő parlagi sas vijjogva hívja a párját ( látszik a lehelete).
- Két kapitális dámbika szügyig áll a virágzó lucernában ( enyhe ellenfény).
- Bőgő (kapitális) gímszarvas bika tehenei körében sárga lombok alatt ( pára, alkonypír).
De mi van akkor, ha félreértettem és ő kívánt hármat? Például:
- Fogyjon ki az akkumulátorod a legszebb jelenetnél!
- Ejtsd a mocsárba a fényképezőgépedet!
- És különben is vigyen el az ördög, öreg fotós!( Ugyanis hajnal óta menetelek, hogy a homokon túli másik tóban megtaláljam a páromat, erre jössz te és fél útról visszahozol! )
Hogy kinek a kívánságai teljesülnek? Azt csak a turai mocsár legvénebb és legbölcsebb teknősbékái tudhatják.
A mese tanulsága, hogy amikor emberi ésszel állatot akarsz menteni, nem tudhatod, hogy valójában nem ártasz-e neki.
Lehet hogy épp tojást rakni ment a homokosabb részre...
VálaszTörlésAkkor tényleg kiszúrtam vele puszta jóakaratból. Sajnálom.
Törlés