KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2023. július 30., vasárnap

Fiókanevelés bankáéknál


Előzmény: Meglepetésbankák

A legnagyobb kis banka olyan rohamosan növekedett, erősödött, hogy már egy hét elteltével megjelent  a bejáratnál, legalábbis kidugta a a csőrét. Nocsak, hamarosan eljön a kirepülés ideje! Talán alábecsültem a pelyhes kicsik korát? Lehet, hogy egy héttel korábban járunk? Nincs kizárva! Hogy bizonyosságot szerezzek, ismét felnyitottam az odút és a gyanúm igazolódott: már csak négy poronty volt odabent! Tehát az első utód már kirepült!


Hűha! Résen kell lennem, nehogy hirtelen kiürüljön az odú, még mielőtt elkészíthetném a vágyott fotókat! Így aztán két-három naponként beültem a lefüggönyözött lesbe és élvezettel figyeltem kedvenc madaraim sürgés-forgását.

A banka szülők fáradhatatlanul hordták a táplálékot az odúhoz. A kint ülő fiókának a csőrébe adták, ha éppen üres volt a nyílás, akkor meg csak egyszerűen bedobták a falatot, melyet a benti kicsik bizonyára felkapkodtak. Ahogy teltek a napok, úgy erősödtek a fiókák és ezzel együtt "az éhezők viadala" az ablakülésért. A sok jó falattól eltelt fióka előbb-utóbb visszavonult emészteni és más foglalta el a helyét. A cserélődésekkel végül minden fióka megkaphatta az aznapi étel adagját.

Kis idő múltán a banka szülők már a fiókák erejét próbálgatták, vajon érettek-e a kirepülésre? A kicsi csőrébe tették a falatot, de nem engedték el rögtön. Hagyták, hogy az megkűzdjön a betevőért, szinte birkóztak vele. Később megpróbálták kicsalogatni a vonakodó utódot: csak megmutatták a csemegét és visszaültek vele a beszálló ágra. Az alábbi lassított videó jól mutatja a be- és kirepüléseket és az etetés meghitt pillanatait.


Csak idő kérdése, hogy hány ilyen próbálkozás után sikerül végre a biztonságot adó odúból a szabadba csábítani és kiröptetni valamennyi fiókát?  Nem kétséges, hogy a búbosbanka pár sok-sok munkával és nagy türelemmel végülis teljesíti ősi ösztönöktől diktált feladatát és az önálló életre neveli öt fiókájukat. 
És most jöjjenek a fotók!
















Örömmel és megelégedettséggel tölt el a tudat, hogy az odú elkészítésével, kihelyezésével, sőt kellő módosításával hozzájárultam bankáék sikeres szaporodásához. Cserébe sok élménnyel, megfigyeléssel és néhány jó fotóval lettem gazdagabb. Remélem, jövőre is nálam költenek majd!

2 megjegyzés:

  1. Endre, gratulálok a fotókhoz. Ilyen szépséges sorozatot még nem láttam ! Nagyon mutatós maga az odú is. Sok sikert neked a végkifejlet megörökítéséhez is !

    VálaszTörlés
  2. Kedves - git! Örülök, hogy tetszést aratott nálad ez a fotó sorozat és bankáknak otthont adó fatönk is. Köszönöm a gratulációt és a pozitív visszajelzést.

    VálaszTörlés