Eddig jó volt ez a november a langy melegével és időnkénti napsütésével. Hacsak tehettem, elüldögéltem az erdei lesben, egyik szemem az itatón, a másik az etetőn. A színes őszi levelek különleges hangulatot adtak, így még a számtalanszor lefotózott cinegék képei is újszerűbbnek tűntek.
A meggyvágókat és a vörösbegyet a szomjúság vezette elém - bár ez utóbbi csak az esti szürkületben merészkedett a vízhez - , az ugri-bugri ökörszemet pedig a hangjának lejátszásával sikerült becsalnom.
Egyik délelőtt két fakopáncs is beröppent az etetőre egy kis szotyizásra, de máshol jobb csemegét találhattak, mert ezután nem jelentkeztek többé. Majd a tél bekényszeríti őket hozzám.
A szajkók időnként a dió kedvéért jöttek, el is hordták mindet. Békétlen, veszekedős népség, ha egyikük jó falatra talál, a másik rögtön megtámadja és elüldözi.
Másodszor is megfogásra került a korábban a házunkban illetéktelenül tartózkodó és falánkságának áldozatul esett egérke. Földi pályafutását légi úton fejezte be. Talán a diórágás is szárnyakat ad? :)
Ez a november a régen várt süvöltőt is elhozta. Igaz, hogy csak egyetlen példány, mégpedig egy kevésbé díszes tollazatú tojó ivott a vizemből, a karmazsin piros hímre még várnom kell. Sebaj, előbb-utóbb betér majd az is!
Alighanem vége lesz ez enyhe ősznek. Erre utal, hogy tegnap délnek tartó darvak krúgatása ugrasztott ki a lesből egy kép erejéig és ma reggel kevéske lucskos havat találtam az autó szélvédőjén.
Itt az ideje, jöjjön hát a tél!
Máris szép fajlistával büszkélkedhetsz az idénre, ami a tél beálltával még bővülni fog.
VálaszTörlésRemélem, igazad lesz! Köszönöm.
TörlésRemek képek, tetszik!
VálaszTörlésKedves László! Köszönöm a hozzászólását, örülök, hogy tetszik.
Törlés