A mondás szerint a téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte. Lehetséges, bár az én váratlanul megtalált tegnapi témám egy mohával benőtt erdei asztalon rejtőzködött. Távolról semmi különös, de egészen közelről szemlélve felfedezhetővé váltak a zöld "terítő" apró szépségei. És még csak le sem kellett hajolnom értük...
2016. február 27., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bevallom én is egyre jobban szeretem ezeket a zöld, mohás dolgokat... Nagyon szép fotók, gratulálok! Különösen az utolsó előtti tetszik :-)
VálaszTörlésKöszönöm a megjegyzésedet István. Az utolsó előtti kép egy túl erős kinagyítás, ráadásul fejre állítva, de a képi hatása érdekes.
TörlésSzépek ezek az apróságok és méretük miatt elég nehéz fotózni. Nekem is az utolsó előtti tetszett a legjobban.
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásodat kedves Erzsébet. Ezek egészen pici mikro-cseppek voltak, próbára tették szerény kis kompaktom (+ makroelőtét) képességeit. Jó lett volna nagyobb nagyítású technika, mert így csak minőség vesztés árán tudtam felnagyítani azt a cseppet, amely neked is a legjobban tetszett.
TörlésGyönyörű. Dicsekedni kellene vele!
VálaszTörlésÖrülök, ha tetszik. Itt dicsekszem vele, a blogban! :)
TörlésEzek a csepp moha-csodák úgy hatottak rám,mint a zene, amitől nedves lesz az ember szeme...Élmény volt..köszönöm..
VálaszTörlésNagyon örülök a véleményednek kedves Izabella és köszönöm, hogy megírtad.
TörlésSzuper makró képek! Az tetszik a legjobban, ahol megfordítottad.
VálaszTörlésKöszönöm a jó véleményedet és egyetértek a választásoddal.
Törlés