Eső miatt ma csak kilenc órakor tudtam a terepre menni. Jól is indult a kaland. Már az első réten egy bak bóklászott. A gépet messzelátóként használva láttam, hogy jó agancsú. Úgy jött a sípszóra, mintha zsinóron húzták volna, alig kellett bíztatni. Már elfogadható képet készíthettem volna róla, de még vártam a közeledtét. Aztán hirtelen keresztben beváltott a nádba, nyilván sutát szimatolt. Nem is jött elő többet, hiába fújtam szívhez szólóan.
Egy kukoricáson túli újabb réten egy suta és gidája legelészett.Jó fedezék híján csak egy kicsit tudtam lopni a távolságból.
Nagy területet bejártam, de már nem bukkantam behívható bakra. Egy kukoricásnál egy türelmes tövisszúró gébics hagyta magát leképezni.
A füves réten egy fácán tyúk repült fel előttem nagy robajjal.
Úgy láttam, mintha egy tollát elhagyta volna felszálláskor. Nem az volt, hanem az egyik csibéje. Több is volt, szerteszét szaladtak, de ez a kis szerencsétlen meglapult a fűben.
Lenyúltam érte, hagyta, hogy kézbe vegyem. Ott pihegett a markomban a picike. Jó lett volna lefotózni, de csupán a teleobjektív volt velem, amely csak 2 méternél távolabbra lát, az én kinyújtott kezem meg ennél rövidebb. :) A gépet letettem a fűbe, önkioldóra állítottam és elébe tartottam a csibét. Sokadik próbálkozásomra is csak az én fizimiskám lett éles, a csibe nem, így ennek a képnek a közreadásától megkímélem olvasóimat. :) Természetesen elengedtem a kis pelyhest, aki aztán fürgén elszaladt a testvérei után.
Nem messze innét már egy "rántani való" fácán csirke mutatta meg magát egy pillanatra, aztán meglepően messzire repült.
Egy róka is az utamba akadt. Alig látszott ki a háta a magas fűből, de a mozgására felfigyeltem. Egy fűzfa bokor fedezékében iparkodtam utána. Talán pocokra akadt, mert egy helyen elidőzött. Macskaszerű ugrásokkal vadászott. Sikerült elkapnom a levegőben.
Rácincogtam, de nem reagált. Közelebbre sajnos nem engedett, akármilyen halkan igyekeztem becserkészni, meghallotta mozgásom zaját és elinalt.
Barangolásom során azért néhány tetszetős növényt is megörökítettem.
Gyíkhagyma
Vadmályva
Héjakútmácsonya
A napok óta egymást váltó zivatar felhők soron következője arra késztetett, hogy mai fotós sétámat bevégezzem és haza felé vegyem az irányt.
Éppen jókor értem a kocsimhoz, mert a kezdődő zápor már a kalapomon dobolt. Azért holnap ismét visszatérek, hacsak a tervemet el nem mossa a mindennapi eső.
Nagyon jó délelőttöd lehetett, a beszámoló is fotókban, fajokban gazdag. Sok sikert holnapra is!
VálaszTörlésGazdag fajfelhozatal. Gratulálok a remek fotókhoz. A szökkenő róka abszolút favorit nálam :) Én is sok sikert kívánok!
VálaszTörlésHát én má'nem is mondok semmit!Pláne,hogy béna vagyok a ravaszdiakkal!!!:)
VálaszTörlésPéternek: bizony élveztem a kaland minden percét. Kösz!
VálaszTörlésMiklósnak: Köszönöm szépen. Örülök, hogy most sikerült a rókát így elkapnom, egy korábbi hasonló esetben lekéstem a pillanatot.
VálaszTörlésGábornak: előbb-utóbb neked is bejön a róka, akkor, amikor nem is gondolsz rá. Egyébként múltkor már volt egy, ha jól emlékszem...
VálaszTörlésVolt,igen,de lent Apajon!Az a gáz,hogy az itteni vadőrők tűzzel vassal irtják,esélyem sincs!
VálaszTörlésEzeket a szép képeket csak tegnap este tudtam megnézni, így a többiek már sok mindent elmondtak. Én annyit fűzök hozzá, hogy nekem az állatok közül az ugró róka, a növényekből pedig a tüskés héjakútmácsonya és a lila mezei varfű tetszett legjobban, és a viharfelhőket is elraktároztam.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy megtetted helyettem a növények azonosítását. A harmadikat véletlenül tudom, az a vadmályva.
VálaszTörlésA növénynevek előtt a "tüskés" és "lila" jelző nem kell, azt csak a kép azonosítása céljából írtam a szövegbe!
VálaszTörlésKöszönöm, rögtön helyesbítem is!
VálaszTörlésNagyon tetszik a fotónapló, ezúttal a tövisszúró gébics nyűgözött le hangulatával. Az "ugróka" sem semmi!
VálaszTörlésÜdv: Károlyi Zsombor
Köszönöm szépen, látogass vissza máskor is.
VálaszTörlés