Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét.
Hogy miért?
Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe.
"Ámulni még, ameddig még lehet,/
amíg a szíved jó ütemre dobban,/
megőrizni a táguló szemet,/
mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./
Elálmélkodni megszokottakon:/
az andezitre plántált ősi váron,/
virágokon, felhőkön, patakon,/
az azúrban kerengő vadmadáron,/
a csillagon, ha végtelen terek/
hajítják át a késő-nyári égen./
S ámulva szólni: Most voltam gyerek./
S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)
A hatvani bányatónál jártam. Madarászni szerettem volna, de ezt a madarak másképp gondolták. A szép tiszta időben addig fotózgattam a tó körül, amíg beesteledett. Ismét a lemenő nap képeit mutatom. Mit tegyek, ha egyszer tetszenek az alkonyi színek?
Ilyen fényekben még a villanyoszlopok is megszépültek.
Én tegnap elszalasztottam az alkalmat a naplemente megörökítésére, mert az M7 autópályán haladtam, mikor megfelelők lettek volna a fények. Így megint a Te szép fotóidból töltök a "Meteorológia" mappámba.
Én tegnap elszalasztottam az alkalmat a naplemente megörökítésére, mert az M7 autópályán haladtam, mikor megfelelők lettek volna a fények. Így megint a Te szép fotóidból töltök a "Meteorológia" mappámba.
VálaszTörlésTanulság: a fotózáshoz jó időben és jó helyen kell lenni, semmiképpen nem autópályán száguldani. :)
VálaszTörlés