Már igencsak régen ültem utoljára az itatónál. Nem véletlenül, hiszen kedvemet szegte a kevés madár és az emiatti unalom. A mostani kánikulában talán más a helyzet, gondoltam és kitisztítottam, majd tiszta vízzel újratöltöttem a kis pocsolyát. Tegnap kora hajnalban csuktam magamra a leskunyhóm ajtaját, azzal, hogy legfeljebb 9 óráig maradok. A nagy fák alatt kellemes hőmérséklet fogadott, de a teljes árnyék miatt magas érzékenységet kellett beállítanom.
Csakhamar megjöttek a meggyvágók, melyek surrogó szárnyaikkal a víz fölött "helikopterezve" kerestek alkalmas leszállóhelyet, hogy onnan inni és fürödni siessenek. Jó lett volna a látványos lebegést elkapni, de ehhez több fény és jobb fényképezőgép kellett volna.
![]() |
Barátposzáta (tojó) |
![]() |
Fácánkakas |
![]() |
Citromsármány (hím) |
![]() |
Vadgerle |
![]() |
Szajkó |
A szárnyas jószágok szünet nélkül jöttek-mentek, ittak, fürödtek és veszekedtek, öröm volt nézni a nagy víz körüli életet. 9 óra előtt 5 perccel érkezett a csattanó: visszatért a koma és egyenesen a vízhez járult!
Micsoda kivételes élményben részesített a sokszor szídott és elátkozott itatóm, ráadásul most már másodízben! Most bezzeg áldottam. Megérte a sok vízhordás és karbantartás! A napok óta tartó forróság és szomjúság lám, nemcsak a madarakat, hanem a kedvenc négylábú ragadozómat is a vízhez csábította.
Miközben odahaza elégedetten nézegettem a fotókat, észrevettem, hogy az elsőnek érkezett róka jobb szeme sérült: a 8. számú fotón jól látszik. Ez azt jelenti, hogy nem is egy, hanem két állat járt nálam. További érdekesség, hogy egy korábbi bejegyzésben már látható a hibás szemű fotója (4.számú), akkor még persze kölyök korában. Ilyen sem volt még, hogy 6 hét után ismét találkozzam egy rókával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése